„[M]űveit alapos kutatómunka jellemzi, valóban minden követ megmozgat, hogy felkutassa,
és megszólaltassa az események szereplőit, amely többször annyira sikeres, hogy neki nyilatkoznak
először a fájdalmas múltról az emlékezők.” – olvasói vélemény (Moly)
Úton
A harmincas író Sam és a hetvenéves tiszteletbeli nagybátyja, az amerikai ex-tengerészgyalogos Bill hathetes road tripre mennek az Egyesült Államok észak-keleti részére.
Sam szűk családban nőtt fel, így nem áll tőle távol tiszteletbeli rokonokat avatni. Az egyetemi évei alatt Orbán Józsival, az ismert zenésszel alakít ki apa-lánya kapcsolatot, aki leviszi Samet egy művészklubba, ez pedig örökre megpecsételi a lány sorsát.
Amerikában Bill veszi át a már elhunyt Józsi szerepét és igyekszik támogatni Samet, hogy a közelmúltban felhalmozott negatív élményeit hátrahagyva ismét magára találhasson. Így Sam az utazások során a gyerekkori álmai után ered. Órákig sétál New York gigantikus épületei között, felfedezi Anthony Kiedis, a Red Hot Chili Peppers frontemberének szülővárosát, és találkozik a kultikus Hair Bergerével, Treat Williamsszel, aki Sinatrát énekelve kalauzolja őt végig az amerikai vidéken.
Sam megfordul rovarokkal ellepett motelben, vendég nem szerető luxusszállodában, bámulja a naplementét, délibábot és szivárványt, utazik tízezer kilométert, és rengeteg meghökkentő és tanulságos történetet gyűjt, miközben a múltjára, ezen belül a művészvilág napos- és árnyoldalaira, az itt tapasztalt kapcsolati buktatókra, a Nógrád megyében eltöltött gyermekévekre, és általában a magyar és amerikai viszonyokra is reflektál, de útitársáról is számos érdekesség derül ki.
Hírzárlat
1973-ban Balassagyarmaton egy tizenéves testvérpár túszul ejt húsz kollégista lányt. A fegyvereket párttitkár apjuktól, a helyi laktanyából lopják el. Követeléseikben megfogalmazzák, hogy hagyják őket szabadon Nyugatra távozni, cserébe megkímélik a lányok életét. A hat napig tartó események megoldásában a hatóságok szinte tehetetlenek. A testvérek egyedül a város pszichiáterét engedik be a szobába tárgyalásra, de ő se jár sikerrel. A túszdráma végére mesterlövészek tesznek pontot.
Az eseményeket követően a túlélők évtizedes hallgatásba burkolóznak. Mindaddig, amíg a szerző fel nem keresi őket. A Hírzárlat című kötet a túszok, a túszejtő és a hatóságok szemszögéből is végigjárja a történteket. Az ő emlékeiket különféle nyomozati anyagok segítségével egészíti ki a szerző. Milyen volt a testvérek családi háttere? Hogyan született meg a túszejtés ötlete? Milyen jelenetek zajlottak a bezárt szobában? Hogyan szabadultak ki a túszok? Milyen hatással volt a történet a résztvevőkön kívül a közvetlen környezetükre és a társadalom egészére? Mi történt a kisebbik fiúval és a túszul ejtett lányokkal az események után? Milyen új információ látott napvilágot a szerző érkezésével? Ezekre a kérdésekre is választ ad a kötet.
Requiem
A népszerű kultúrdetektív újra akcióban! Volt egy fiú… akinek emlékére a Karthago együttes 1981-ben megírta a Requiem című slágerét. A dal országos és nemzetközi sikereket aratott, a mai napig több ezer ember énekli a koncerteken, ihletőjére mégis nagyon kevesen emlékeznek.
Ki volt a székesfehérvári koncerten elhunyt fiú? Vajon mi történhetett vele azon a sokat emlegetett, februári estén, és miért nem mesélte el még senki a történetét?
Hatala Csenge Requiem című nyomozási naplójában többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ. Csenge további izgalmas dilemmák nyomába ered: Kitiltották-e a Karthago zenekart Fejér megyéből a koncerten történt, tragikus esemény miatt? Kik azok a csövesek? Mi a közös a Technokol Rapidban és a Parkánban? Hogy született meg a Requiem című, híres dal, és milyen fogadtatása volt, amikor először játszották?
Hatala Csenge a valós eseményeken alapuló történetek megszállottja. Első könyvében, a Hírzárlat című dokumentarista regényben az 1973-as balassagyarmati túszdráma eseményeit és utóéletét dolgozta fel. A kötet 2015-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál.
