„[M]űveit alapos kutatómunka jellemzi, valóban minden követ megmozgat, hogy felkutassa,
és megszólaltassa az események szereplőit, amely többször annyira sikeres, hogy neki nyilatkoznak
először a fájdalmas múltról az emlékezők.” – olvasói vélemény (Moly)

Hírzárlat

Balassagyarmat, 1973. Két fiú oson az éjszakai utcákon, a ruhájuk alatt a helyi katonai laktanyából ellopott fegyverek. Előre megfontolt tervük, hogy behatolnak a lánykollégiumba, s túszokat ejtenek, majd a hatóságokat arra kényszerítik, hogy biztosítsák számukra az ország zavartalan elhagyásának lehetőségét.

Vajon ki ellen lázadnak ezek a fiúk? Az őket elhanyagoló szüleik érzelmileg üres élete, a családjuk, a fojtott levegőjű kisváros vagy a korabeli társadalmi tér szűkös számukra? Az elkerülhetetlen tragédia sokak életét végigkíséri; a Pintye család tagjaiét, a túszul ejtett lányokét, a szemtanúkét, a leszámolásban bevetett katonákét, rendőrökét, az eset megoldásában közreműködő pszichiáter szakértőkét.

S egy fiatal balassagyarmati lányét, Hatala Csengéét, aki a történet nyomába ered, nem sajnálja az időt, nem fukarkodik az érzéseivel és a könnyeivel, s fáradhatatlan kutatómunkával felgöngyölíti a történet legapróbb részleteit is, hogy megírja ezt a sajátos tényregényt, a túszdráma és a Kádár-korszak politikai-társadalmi közegének hiteles forrását, egyben személyes vallomását a körülötte feltáruló emberi világ értelmezéséről és a felnőtté válás fontos lépéseiről.

Egy régi legenda nyomában – az igazságot kutatva a múltban, a megismerés határait feszegetve a jelenben, s csendben átlépve a jövője küszöbét.

Requiem

A népszerű kultúrdetektív újra akcióban! Volt egy fiú… akinek emlékére a Karthago együttes 1981-ben megírta a Requiem című slágerét. A dal országos és nemzetközi sikereket aratott, a mai napig több ezer ember énekli a koncerteken, ihletőjére mégis nagyon kevesen emlékeznek.

Ki volt a székesfehérvári koncerten elhunyt fiú? Vajon mi történhetett vele azon a sokat emlegetett, februári estén, és miért nem mesélte el még senki a történetét?

Hatala Csenge Requiem című nyomozási naplójában többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ. Csenge további izgalmas dilemmák nyomába ered: Kitiltották-e a Karthago zenekart Fejér megyéből a koncerten történt, tragikus esemény miatt? Kik azok a csövesek? Mi a közös a Technokol Rapidban és a Parkánban? Hogy született meg a Requiem című, híres dal, és milyen fogadtatása volt, amikor először játszották?

Hatala Csenge a valós eseményeken alapuló történetek megszállottja. Első könyvében, a Hírzárlat című dokumentarista regényben az 1973-as balassagyarmati túszdráma eseményeit és utóéletét dolgozta fel. A kötet 2015-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál.